Független Magyarország, 1905. augusztus (4. évfolyam, 1211-1241. szám)

1905-08-01 / 1211. szám

figyelmezteti a törvényhatóságot az alkotmányos élet mezején huzamosabb id­ő óta tartó komoly za­varokra. E szózat kon­oly intelmei talán első­sorban tör­vényhatóságunkat is illetik, mint egyikét azon tör­vényhatóságoknak, melyek hivatásuk és kötelességük teljes felismerésével egy percig sem készek az alkot­mány védelmében céltudatosan résztvenni. És a törvényhatóság ezen állásfoglalása mindnyájunk büsz­keségét képezi. A kormány intő szózatával szemben nyugodt lelkiismerettel és nem kevésbbé szilárd el­határozással utalunk azon alapra, melyen állva, ma­gunkat erőseknek tudjuk és érezzük. Ez alap pedig hazánk évezredes alkotmánya. Ez ezredéves alkot­mány iránti tiszteletünk pedig kötelességünkké teszi, hogy ez alkotmány mellett rendületlenül kitartva, minden ez alkotmány lényegével és szellemével el­lenkező kísérletnek ellenálljunk. És ha alkotmányos életünk mezején huzamosabb idő óta komoly követ­­kezményű zavarok vannak, amint ezt a kormány intő szózata kifejti, úgy lehetetlen, hogy ne kutassuk e zavarok indító okait, mert csak ily elfogulat­lan elmélkedés útján juthatunk azon végső követke­zésekre, melyek elhatározásainkat befolyásolni fogják. Fájdalommal és aggályával látjuk mi is, hogy a nemzeti közvélemény kialakulása és kifejezése két­ségtelen oka annak, hogy a törvényhozás tényezői között ma­ hiányzik az áldásos egyetértés. De fáj­dalmunkat és aggályunkat csak fokozhatja minden oly kísérlet, mely az általunk is annyira kívánt ál­­­­dásos egyetértés helyreállítását oly előfeltételekhez­­ köti, melyek a parlament többségében kifejezésre jutó nemzeti akaratnak komolysága mellett soha eredményre nem vezethetnek. Mert a harmónia a törvényhozás egyes tényezői között sohasem jelent­he­ti az alárendeltségnek olyan viszonyát, amely a­­ törvényhozás egyik tényezőjének azon jogát biztosí­taná, hogy a parlament többségében kifejezésre jutó nemzeti akarat egyszerű mellőzésével — a maga akaratát juttassa érvényre. Minthogy pedig a nagyméltóságod elnöklete alatt álló kormány h­íján van a parlamenti többség támo­gatásának, sőt a törvényhozás mindkét Házának bizalmatlanságával kifejezetten már találkozott, tör­vényhatóságunk nagyméltóságod kormányában csu­pán egy eszközét láthatja a fejedelmi akaratnak, s mint ilyen ismételten is kénytelen a kormány alkotmányos, közvetve tehát törvényes voltát is a m­aga részéről tagadásba venni. A magas kormány­­ «intő szózatában», mint a kormány­­feladatát azt hangoztatja, hogy a többséget a kormány átvételére bírja, s ekként az ország kormányzatát hasonlóan alkotmányos és törvényes, de egyúttal a többségi elvnek megfe­lelő kormány vezesse. Ezzel szemben teljes tiszte­lettel csak annyit bátorkodunk megjegyezni, hogy a «többségi elvnek» megfelelni nem lehet csupán oly másodrangú feltétellel, melyet egyik kormány betölt­­het, a másik mellőzhet anélkül hogy ezáltal e kormányok alkotmányos jellege között különbség, illetve ellentét ne támadna. A többségi elv mellő­zése a parlament által gyakorlandó politikai fele­lősségre vonás mellőzését jelenti s mint ilyen meg­tagadása egyik legfőbb alkotmányjogi biztosítékunk­nak s ezért a többségi elv mellőzésén felépített kormányzat is az alkotmányával feltétlenül ellenkező. Az 1848. III. t.-c. amint egyrészt ő felségének jogát a miniszterek kinevezését illetőleg biztosítja, úgy másrészt a minisztérium felelősségének alapján biztosítékot is képez, hogy a végrehajtó hatalom gyakorlása a többségi elvtől el nem választható par­lamentáris ellenőrzés és befolyás alatt fog állani. A törvényhatóság ezen határozott és indokolt állás­pontja kifejezésre jutott a törvényhatóság 365. kgy. sz. a. kelt azon határozatában is, melylyel utalva a jelenlegi kormány alkotmányellenes voltára, már június 27-én tartott rendkívüli üléséből kifolyólag kimondotta, hogy e kormánynyal szemben élni kíván az ellenállás mindazon eszközével, amelyek alkotmá­nyunk és törvényünk szellemében a törvényhatósá­gokat kétségkívül megilletik. A törvényhatóság ezen határozata meghozatalánál céltudatosan járt el. Teljes tudatában van ugyanis a törvényhatóság annak, hogy az állami rend fennállá­sának érdekében az állam szerveinek, hatóságainak s köztisztviselőinek a haza iránti kötelességét ponto­san kell teljesíteniük, de ép, mert ennek tudatában van, határozott a törvényhatóság akként, hogy az alkotmányellenes kormány működését lehetően meg­nehezítse, hogy ezáltal is siettesse a törvényhozás­­tényezői között olyannyira kívánatos egyetértés helyreállítását, mely mindaddig nem következhet be, amíg egy alkotmányellenes kormányzat kísérletével a parlament többségében kifejezésre jutó nemzeti aka­rat megtörésére számítanak. A kormány intő szózata tehát nem képes elhatározásunk megmásítására bírni. Midőn a törvény alapján állva az alkotmányt védjük, úgy bizonyára magunktól is tartózkodni fogunk, hogy a törvények szelleme ellen cselekedjünk. Ámde az «intő szózat» nem fog visszatartani attól, hogy a felvett küzdelmet az alkotmány és törvény szellemé­ben kitartással ne folytassuk. Az alkotmány védő­bástyáin állva és tudatában a reánk bízott becsület­beli feladatnak, teljesíteni fogjuk kötelességeinket, nem törődve helyzetünk nehézségeivel, melyek férfias elviselésében egy nagy múlt lesz kitűnő tanítómes­terünk. — «Dant lucem crescentibus orti» — az ő szellemük a mi legfőbb erősségünk! H e r v a y, alispán. FÜGGETLEN* MAGYARORSZÁG 1905. augusztus 1. Városok. Szabadka. Szabadkáról táviratoztak. Ma érkezett meg a városhoz a belügyminiszternek a közgyűlési határozatot megsemmisítő döntése. A polgármester bejelentette a főispánnak, hogy a közgyűlés határo­zatát betartja és felterjesztéssel él a belügyminisz­terhez. *" Eddig tehát a következő törvényhatóságok csatla­koztak szavazatukkal a nemzeti ellentálláshoz: Vármegyék: 1. Borsod 2. Pest-Pilis-Solt-Kiskun. 3 Jász- Nagykun-Szolnok. 4. Mosony. 6. Abauj-Tomna 6. Csanád. 7. Bács-Bo­drog. 8. Arad. 9 Vesz­prém. 10. Tas. 1. Sáros. 12. Ugocsa 13. Kis­­küküüllő. 14. Bont. 15. nógrád. 16. Baranya. 17. Hajdú. 18. Szabolcs. 19. Szilágy. 20. Csik. 21. Háromszék. 22. Zala. 23. Somogy. 24. Szep­es. 25. Gömör. 26. Maros-Torda. 27. Fejér. 28. Bereg. 29. Békés. 30. Zemplén. 31. Győr. 32. Komárom. Városok: 1. Budapest. 2. Kecskemét. 3. Székesfehérvár. 4. Pécs 5. Kassa. 6. Kolozsvár 7. Sopron. 8. Debrecen. 9. Hódmezővásárhely. 10. Szeged. 11. Szentes. 12. Torda 13. Makó. 14. Tersec. 15. Szabadka 16. Zombor. 17. Eperjes. 18. Mátészalka. 19. Fiume. 20. nyitva 21. Kiskun­halas. 22. Cegléd. 23 Baja. 24. Szatmárné­meti. 25. Diósgyőr. 26. Nagyvárad. 27. Arad. 28. nyitva. 29. Eger. 30. Selmec. 31. Óbecse. 32. Győr. 33. Marosvásárhely. 34. Félegyháza. VASUTASOK ÉRDEKE. A konzum kulisszatitkaiból* Ily cimű­ tegnapelőtt hírünkre ma a követ­kező levelet kaptuk: Tekintetes Szerkesztőség! E hó 30-án rövidke cikk jelent meg­­. lap­jukban a vasutasok érdekeivel foglalkozó rova­tában. Cikkíró a «konzum» ügyeivel foglalkozva a hűtlen kezelések sorozatáról beszél és oly sziliben tünteti fel az ügyvezetést, mintha az igazgatóság egész vagyonok elkallódását tét­lenül nézné és a szövetkezet anyagi és erkölcsi érdekeinek veszélyeztetését bűnös egyetértéssel palástolni igyekeznék. Én annak idején e lapok hasábjain bősége­sen foglalkoztam a konzum ügyeivel és ha a tek. szerkesztőség cikkeimnek helyt adni haj­landó* •— foglalkozni kívánok ezután is mind­azzal, ami a nyilvánosság elé tartozik. Hogy eddig is hallgattam, annak csak bokros elfog­laltságom az oka. Azonban tudom, hogy mivel tartozom szövetkezeti tagtársaim ama nagy tömegének, kiknek bizalmából a konzum igazgatóságában ma helyet foglalok s már rövid néhány nap múlva hosszabb tanul­mányban — engedelmükkel becses lapjuk ha­sábjain — fogok beszámolni mindarról, amit a * Legnagyobb örömmel közöljük a cikket, mert a konzum ügyei — amelynél körülbelül 14.000 vasutas tag van érdekelve — a nyivánosság elé tartoznak. Mar­guik­ Kálmántól, minden vasutas érdekének egyik legkiválóbb és legönzetlenebb előharcosától, különben arra nézve is ígéretet kaptunk, hogy tanul­ságos cikkeivel ezentúl állandóan és sűrűn fogja rovatunkat felkeresni. A rovatvezető, konzum múltjáról, jelenéről, jövőjéről a szövet­kezeti tagoknak tudnia jogában áll és amiről világos képet adni nekünk igazgatósági tagok­nak viszont elengedhetlen kötelességünk. Ez tehát rövid idő alatt meg fog történni. Addig is engedtessék meg nekem, hogy néhány szóval a fent említett cikkben foglaltakra ref­lektáljak. A szövetkezet két boltjában tényleg­­ már hosszabb idő óta áruhiány mutatkozott. Ez a hiány egyik helyen 1901-ben kezdődött, a má­sikon múlt év végén jelentkezett. Hogy e két­ségtelenül káros jelenséggel szemben mi­képen viselkedett a régi igazgatóság,­­ ahhoz nekem és az igazgatóságba az április hó 16-iki közgyűlés határozatából beválasztott igazgató­­sági tagtársaimnak semmi közünk. De már azt állítani, hogy a hiányokkal és a mulasztások elkövetőivel szemben a rekonstruált igazgatóság is olyan elnézést, vagy engedékenységet ta­núsítana, ami a szövetkezet fundamentumát ingathatná meg, az vakmerő és tendenciózus hazugságnál nem egyéb. A valóság az, hogy egyik tárnokot az új igazgatóság megalakulása után azonnal el­mozdította állásától és mind ez ideig olyan határozat, hogy az illető a szövetke­zet szolgálatába visszafogadtassék, hozva nem lett. A másik tárnok ellen vizsgálat van folya­matban, ítéletet ugyanis, vizsgálat nélkül meg­ejteni csak a Balkán-államokban szokás. Ilyen hibába azonban nem eshetik az az igazgatóság, mely demokratikus elvek hangozta­­tatása mellett alakult. A vizsgálat folyik, miha­marább befejezést is nyer és legyen, megnyu­godva mindenki, akit szövetkezetünk ügye ér­dekel, hogy a bűnös méltó büntetésben ré­szesül. Ami pedig azt az állítást illeti, hogy a hiány­nak fedezete nincs és hogy a szövetkezet ezrekre menő összegelég károsítva lenne, az is szemen­­szedett valótlanság. Az állásából­­ elmozdított tárnok a kezelése alatt előállott kár egy részét rendes évi járulékaiból fedezte, a másik részét pedig fedezte az a 2000 korona biztosíték, mely a szövetkezet javára visszatartatott. A második­­tárnok hiányát szintén teljes összegében fedezi a kaució és így épenséggel nincs ok, hogy vizs­gálat nélkül esetleg igazságtalanul járjon el ellene az igazgatóság. A szövetkezet ügyei körül voltak és még van­nak is hiányosságok. Ezeket reperálja lépésről lépésre haladva az új igazgatóság, amint ezt kifejteni legközelebb szerencsém lesz. Bennün­ket hát vád nem érhet. És aki mégis indoko­latlan gyanúsításokkal lép fel, anélkül, hogy az ügy valódi állásáról tájékozódást szerezne, az vagy romboló munkát akar végezni oktalanul, vagy pedig ellenségeink szolgálatába szegődött és azoknak akar kedveskedni. Soraim szives közlését kérve, vagyok kiváló tisztelettel , Margalit Kálmán a m. kir. államvasuti alkalmazottak fogyasz­tási szövetkezetének igazgatósági tagja. S modern kivitelben, gazdag választékban m­’nt HERZFELD ZSIGMOND­nál Budapest, Kossuth Lajos­ utca 11. szám, IJU, em­írjegyzék djitalapait és bér ment ve« Semper idem. (B.B.F.) Nem múlik nap, hogy nem kapnánk levelet, nem egyet, de sokat, hogy mi lesz a kinevezésekkel és előléptetésekkel. Mások a fizetéstáblázatot eléktelenítő csillagokat és ke­reszteket kívánják oda, ahol a bors terem, van­nak, akik a szövetséget óhajtják, mások meg az új pragmatika után siránkoznak. Semper idem! Hát ezek a tavalyi követelések, ezek és nem mások és ezekért tört ki tavaly a nagy harc, ezek negációja okozta a leveretést és üldözte­tést és hogy élnek üldözések és pressziók da­cára, csak azt jelenti, hogy átmentek a vasuta­sok köztudatába mint általános sérelmek és hogy türelmetlenek, az is érthető, hisz annyi­szor csalódtak és becsapattak. Ma azonban a helyzet más, mint tavaly volt. Ma a vasutas vezetőségnek dolgoznia kell, azért mert a miniszterük is dolgozik..

Next