História 1988

1988 / 1. szám - GLATZ FERENC: A bürokrácia

A bürokrácia TARTALOM I. A bürokrácia az ú.ikori európai történelem közösségi életében a legjelentősebb szervező erő. Könnyű belátni: az aránylag ki­csiny európai földrész kultúrájának kiemelkedése más területek kultúrái fölé, s e hely megőrzése egészen a 20. század közepéig - nem utolsósorban az itt élő társadalmak pontos és bonyolult egymáshoz illeszkedésének köszönhető. A mezőgazdasági, ipari munkafolyamatok összehangoltságának, a területi szerveződések /grófságok, királyságok, politikai-állami képződmények/ pontosan szabályozott egymás mellett élésének /vagy még összeütközéseinek is/. A törvények, szabályok együttese milliónyi hajszálérként fonta át a mindennapokban az egyének, kisközösségek /nagycsalá­dok, falvak, birtokok/, majd nemzetiség szerinti tagozódások életét. A tízparancsolat "ne ölj", "ne paráználkodj", "ne lopj" stb. tiltásainak egymás mellett élést biztositó voltát ugyanúgy felügyelte az egyház, mint a termelés szakszerű folyamatosságát a jószág- majd iparigazgatás, és az utolsó évszázad bonyolult állampolgári kötelmeit az állam igazgatási-birósági szervezete. És ezekben az együttélést szabályozó intézményekben kezdettől meghatározó szerepet játszott a munkamegosztás során külön fog­lalkozássá emelkedő szervező-funkcionárius elem.' Ilyen közösség- szervező erő az európai papi réteg, amely a 9—10. században egész Európára kitérjeszkedő egyházi szervezet szülötte; ilyen a gazdasági hivatalnok, a feudális földbirtokszervezet szülötte, majd az állami tisztviselő az európai államrendszerek rögzülése /10-13- század/ idején. Mondhatjuk: ha az egyén napi 24 órájának szerveződését vizsgálja majd egyszer a történettudomány, akkor e mindennapi élet megélésének legfeltűnőbb fejlődési irányát nap­jainkig a mind több életfolyamatra, tevékenységre kiterjeszkedő szabályozottság előrehaladásában fogja megtalálni. És különösen erős változást észlelhet majd a történettudomány a 13—17* szá­zadban, amikor,a klasszikus tömeges írásbeliség terjedésére rá­épül a hivatalszervezet, majd a 19- század végén, amikor a "mo­dern" állami-katonai, a párt-, illetve mammut ipari-kereskedelmi adminisztrációk elburjánzanak... A történetírás mégis aránylag későn figyel fel e bonyolult hivatalszervezet és az azt működtető hivatalnoksereg meghatározó szerepére. Ennek egyik oka: az emberiség sorsát eldönteni látszó nagy politikai döntések, háborúk, s azok főszereplői, a királyod hadvezérek mögött sohasem jelenik meg a nyilvánosság előtt a hi­vatalnokok serege. Sőt, mivel mindig függő és igy kiszolgálta^ tott helyzetben élnek - mind a gazdasági, mind a politikai ad­minisztráció tagjai -, befolyásuk sem látszik fontosnak. A tö]>- ténetírót ismét saját jelene figyelmezteti: századunk eleje, amikor már a modern államot és a technikai-gazdasági-igazgatási rendszereket működtető adminisztrációk önálló társadalmi erőként is szerveződnek fizetési osztályok, kiváltságok /pl. nyugdij/ biztositásával. A korabeli jelentudomány, a statisztika figyel fel számuk növekedésére /Németországban pl. a századfordulón a foglalkoztatottak 10$-a/, a szociológia, közgazdaságtan pedig a hivatalnok társadalmi szerepét tanulmányozva, jelentőségére. A történettudományos érdeklődés hiányának másik oka: tudo­mányágunk korábban elsősorban a nemzeti-állami összeütközésekre összpontosított. Csak ahogy a történeti érdeklődés az állami po­litika csúcsától halad "lefelé" a mindennapi élet szférájához, úgy ébred rá a történész a közösségi élet szervezőinek fontossá­gára. S tárulkozik fel előtte különböző szinten a "hivatalnoki rend" befolyása a társas életre. A történettudomány az 1910- es években tesz kísérletet ennek megragadására /Otto Hintze/, majd két magyar történész /Hajnal István 1920, Mályusz Elemér 1943/ irja le és fedi fel: hogyan alakult ki a középkori egyházi Folytatás a 4. oldalon Glatz Ferenc: A bürokrácia 2 Kákosy László: Az egyiptomi államigazgatás 3 Palovics Lajos: Államszervezet Mohács előtt 7 Hajnal István: írástudók - hivatalnokok (Közzéteszi: Glatz Ferenc) 8 Kállay István: Az újkori nagybirtok magánbürokráciája 10 Hegyi Klára: Egy katonaállam bürokratái 12 Vörös Károly: A feudális vármegye bürokráciája 14 Hellner Zoltán: Modern államszervezet, köztisztviselők 16 Az ügy útja (Közzéteszi: Vörös Károly) 18 Erényi Tibor: Szakszervezeti bürokrácia 20 Pető Iván: Gazdasági bürokrácia Magyarországon 1945 után 23 G. Vass István: Ami csak vágy maradt 26 T. Varga György: Pártapparátus Magyarországon 1948 után 28 TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! Még mindig a Horthy-legenda 32 Borús József: Horthy István lezuhanása - tények és legendák 32 Réti György: Az olasz követ Horthy István haláláról 33 Dokumentumok - A kormányzóhelyettes özvegyének 1978 má­jusában kelt levele 33 Zuna Edgár volt m. kir. rep. hadnagy nyilatkozata 34­Franz Braun visszaemlékezése 35 Frank Tibor: Horthy István utolsó fényképe 35 Az első boritón: Az első hivatalnokok egyike: egyiptomi írnok A hátsó borítón: Az ez év májusában megjelenő História könyv fedőlapja. (Ismertetését lásd a szám közepére fűzött mellékleten.) História A Magyar Történelmi Társulat folyóirata. Megjelenik évente hatszor. Szerkesztőség: Budapest I., Úri u. 53. Telefon: 560-457. Levélcím: Pf. 9. Bp., 1250 Felelős szerkesztő: GLATZ FERENC Rovatvezetők: KERTÉSZ ISTVÁN, SIPOS PÉTER, SZAKÁLY FERENC, VÖRÖS KÁROLY Szerkesztőbizottság: BALOGH ANDRÁS, BENDA KÁLMÁN, BÍRÓ FERENCNÉ, DIÓSZEGI ISTVÁN, ERÉNYI TIBOR, HANÁK GÁBOR, KOVÁCS TIBOR, | BÁNKI GYÖRGY |, |SZÁRAZGYÖRGY|. SZŰCS JENŐ Kiadja: a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat Bp. VII., Lenin krt. 9-1L, 1073 Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT vezérigazgató Készült a Zrínyi Nyomdában - Budapest 88.2603/01-66-21 Felelős vezető: VÁGÓ SÁNDORNÉ vezérigazgató Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapfizetési és Lapellátási Irodánál (HELÍR) Budapest XIII., Lehel u. 10/a 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj: fél évre 48 Ft, l évre 96 Ft Külföldön terjeszti a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalat, Budapest, Pf. 149. H-1389 HU ISSN 0139-2409. Index: 25384 KÉZIRATOKAT NEM ÖRZÜNK MEG ÉS NEM KÜLDÜNK VISSZAI

Next

/
Thumbnails
Contents