História 1997
1997 / 1.szám - ÉVFORDULÓ - KERTÉSZ ISTVÁN: A közvélemény történelmünkről, 1995
A közvélemény történelmünkről, Történeti tudat és millecentenárium A Millecentenáriumi Programiroda megbízásából a Szonda Ipsos 1995 decemberében kérdőíves közvélemény-kutatást végzett, melynek célja egyrészt az volt, hogy feltárja a lakosság ismereteit a millecentenárium lényegéről és a készülő rendezvényekről, másrészt fel kívánta mérni a nemzeti érzés és tudat jelenlegi állapotát. A vizsgálatban megkérdezett ezer fő életkor, nem és lakóhely típusa alapján reprezentálta a 18 éves és annál idősebb hazai népességet. Noha az ilyen felmérések valóságképe meglehetősen vitatott, mégis kétségtelen, hogy számos vonatkozásban színezik a jelenről alkotott ismereteinket. Ezért a következőkben a közvélemény-kutatás néhány eredményét és következtetését röviden összegezzük olvasóink számára. A millecentenárium népe A közvélemény-kutatás először azt kívánta felmérni, milyen fokon ismeri egyáltalán a lakosság a millecentenárium fogalmát: ,,1995 decemberében a millecentenáriumi eseménysorozat aktív ismertsége 35%-os, passzív ismertsége 56%-os volt... Aktív ismertségről akkor beszélünk, amikor valaki egy ún. nyitott kérdésre válaszolva, a jövő évi különleges megemlékezések között spontán módon megnevezte a millecentenáriumot (vagy annak valamelyik konkrét rendezvényét). A passzív ismertség pedig azt jelenti, hogy rákérdezés (»Hallott Ön arról, hogy millecentenáriumi megemlékezéssorozat lesz a jövő évben Magyarországon?«) után igenlő választ adott a kérdezett... A válaszadók mintegy egyötöde (21%) helyesen határozta meg a millecentenárium szó jelentését. Téves értelmezést adott 34%, akik leggyakrabban az 1000. évfordulóval tévesztették össze a kifejezést (16%), vagy csak annyi jutott eszükbe, hogy valamiféle évfordulóra utal ez a szó (12%). A megkérdezettek jelentős része, 45%-a pedig nyíltan bevallotta, hogy nem tudja a választ... Nagyjából ugyanannyian, mint ahányan rákérdezés után emlékeztek arra, hogy 1996-ban millecentenáriumi eseménysorozat lesz Magyarországon, azt is tudták, hogy mire emlékezünk. Egy újabb kérdésre válaszolva ugyanis a megkérdezettek 51%-a négy eseményből helyesen ki tudta választani a honfoglalást. A millecentenáriumra vonatkozó... ismeretet együttesen kezelve azt mondhatjuk, hogy a megemlékezéssorozatot illetően a közvélemény meglehetősen tájékozatlan: a megkérdezettek fele a millecentenáriumról vagy nem tud semmit, vagy csak egyetlen ismereti elemmel rendelkezik. Az emberek 45%-ának ismeretszintje mondható közepesnek, és mindössze egy kisebbség (5%) tűnik tájékozottnak... Az átlagosnál tájékozottabbnak mondhatók..., akik az Új Magyarország és/vagy a Magyar Nemzet olvasói közé tartoznak, a legkevesebb információval pedig azok rendelkeznek, akik csak a helyi lapokat olvassák...” A közvélemény-kutatók által feltett következő kérdéssorozat a honfoglalás és az államalapítás ismertségét kívánta felmérni a megkérdezettek körében. „Arra a történészek által is nehezen megválaszolható kérdésre, hogy mikor kezdődött a honfoglalás, a megkérdezettek 34%-a jelölte meg a 895-ös vagy 896-os évet. Ennél valamivel többen, 38%-nyian semmilyen választ nem adtak a kérdésre, és 28% jelöli meg a 895-896-tól eltérő évszámot, felerészük korábbi, felerészük későbbi időpontot... A kérdezettek kétharmada... aktív módon tudta, hogy Árpád vezetésével telepedtek le a magyarok. Ugyanekkora arányban tudták a válaszadók a honfoglalásban részt vevő törzsek számát is. A honfoglalás vezéreként 4% Attilát, 3% István királyt nevezte meg, 5% más személyeket, míg 21% nem tudott válaszolni... A megkérdezettek kétharmada... tudta, hogy a honfoglaló törzsek keletről érkeztek... Szinte teljes körű a magyarok eredetének ismerete, 89%-nyi válasz a finnugor származásra utalt. Csak 1-1% gondolja úgy, hogy sumér, török vagy perzsa eredetű lenne a magyar nép... Széles körű a honfoglalás és az államalapítás megkülönböztetése és időrendi elválasztása (85%). Ugyanakkor kevésbé lehetünk elégedettek az államalapítás pontos dátumának ismeretével: az 1000-es időpontot aktív módon a lakosságnak mindössze 35%-a említette... Magasnak mondható viszont az állam alapítójának aktív ismerete: 78% említette Szent Istvánt, 4% az apját, Géza fejedelmet, 3% pedig egyéb személyt...” Magyar vagy európai? Belpolitikai és külpolitikai összefüggésbe ágyazva külön kérdéscsoport igyekezett felmérni a millecentenáriumi eseménysorozat fogadtatását. Ezzel kapcsolatban is érdekes adatokhoz jutottak: „A magyar lakosság nagy többsége, 79%-a szükségesnek tartja a honfoglalás 1100. évfordulójára való megemlékezést. A támogatók indoklásként alapvetően három szempontot hoztak fel. Harmadrészük a múltra való emlékezés, a hagyományőrzés miatt tartja fontosnak. Ugyancsak egyharmadnyian azt hangsúlyozták, hogy a honfoglalás a magyar történelem sorsdöntő állomása volt, olyan esemény, amely a nemzet létét — egészen napjainkig — alapvetően meghatározza. Egynegyednyien a nemzeti identitás szempontjából vélik szükségesnek a megemlékezést... Vannak olyanok is..., akik a rendezvénysorozat szükségességét annak figyelemfelhívó funkciójában látják, illetve azt gondolják, hogy ezáltal több ismerethez jutnak a honfoglalással kapcsolatban. Az ellenérvek sorában legtöbben a fölösleges pénzköltést említették (55%), és elég sok