História 1998

1998 / 1. szám - MŰHELY - GYÖRFFY GYÖRGY: A magyar állam ezer évvel ezelőtt

Tartalom MŰHELY • Györffy György: A magyar állam ezer évvel ezelőtt 3 • Engel Pál: Harc Szent István koronájáért 7 FIGYELŐ • Kertész István: Rómában minden eladó 9 • Benkő Elek: Anakronizmus a tízezresen 11 • Szász Zoltán: A román történetírás Erdélyről 13 HORDALÉKOK • Szakály Ferenc: Megbetegedett a „pusztabérlők fejedelme” 14 ÉLETUTAK • Vörös Károly: Egy pesti ház regénye 16 KÖZÖS DOLGAINK • Sipos Péter: A „kirekesztés" Magyarországon 20 • Glatz Ferenc: Kirekesztők, kisajátítók 20 DOKUMENTUM • Vida István: Levél Nehruhoz, India miniszterelnökéhez 23 SZEMTANÚ • Mihail Gorbacsov: Váltás a vezetésben 27 NYÍLT TÉR • Ivás István: Fogolytemető a Szovjetunióban 31 GYARAPODÓ KÖZGYŰJTEMÉNYEINK • Bóna István: Az avarok emlékei Magyarországon 33 • Bárdos Edith: A Kárpát-medence legnagyobb avar kori temetője 34 Címlapon: Mihail Gorbacsov és Kádár János feleségeik társaságában sétát tesznek a Váci utcában. Budapest, 1986. június 10. Lásd cikkünket a 27. oldalon! História Szerkesztő: Glatz Ferenc A szerkesztőség tagjai: Engel Pál, Kertész István, Sipos Péter, Szakály Ferenc, Szász Zoltán Munkatársak: Demeter Zsuzsanna, Stemlerné Balog Ilona (kép), Kovács Éva (szöveg), Horváth Imre (számítógépes tördelés) Felelős kiadó: História Alapítvány. Elnök: Niederhauser Emil Szerkesztőség: 1014 Bp., Úri u. 53. T.: 156-0457. Levélcím: Pf. 9. Bp., 1250 A História Alapítvány bankszámlaszáma: 11701004-20125394 OTP Bp. I. ker. Alagút u. 3. Devizaszámlaszámok: Budapest Bank RT. 1051 Bp., Hercegprímás u. 5. USD 401-15194129120; DM 407-15194129120; ATL 419-15194129120 Szedés: MTA TTI Kiadvány csoport. Felelős vezető: Burucs Kornélia Nyomás: MESTERPRINT Kft., Bp. Külső-Mester u. 82-86. Felelős vezető: Szilágyi Tamás Terjeszti: HERKER Rt., NH Rt. és alternatív terjesztők. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál és a Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatóságnál (HELP) Bp. Orczy tér 1-3. közvetlenül vagy postautalványon. Tel.: 303-3441 Külföldre előfizethető: Hess András Kereskedelmi Kft. H-1035 Bp. Kerék u. 80. Postacím: H-1300 Bp. 3. P. O. Box 290. Tel./fax: (36-1) 250-3244 Megjelenik évente tízszer. Előfizetési díj: 1 évre 750 Ft. HU ISSN 01392409. Index: 25384 MŰHELY A magyar állam ezer évvel ezelőtt Politikai és uralmi szervezet az államalapításkor A magyar állam 1000 körül tör­tént megszervezése nem függet­len a magyar társadalom koráb­bi alakulásától, mely a 895-ben történt honfoglalás előtt Délkelet-Európa step­pel térségében, az ókori Szkítia területén következett be. E terület népeinek történetét és társa­dalmi-politikai szervezetüket csak héza­gosan ismerjük, noha idetorkolltak Eurázsia nagy népvándorlásai a Kr. előt­ti évezredektől. Ezek során a kelet felől nyugatra nyomuló indoeurópai nyelvű nomád irániak (kimmerek, szkíták, szar­maták és alánok) után a Kr. u. 3. század­tól kezdve Belső-Ázsia felől főleg török nyelvű népek (hunok, türkök, szabírok, kazárok, avarok, oguz bolgár-törökök, besenyők, végül oguz-úzok, majd kun­­kománok) törtek elő, hogy a 13. század­ban a mongol-tatár invázióval lezáruljon a steppei népvándorlások sora. E nép­­vándorlások során alakult ki, főként iráni és ugor szimbiózisban, a magyar (magyar) nép. Kialakulását nevének ere­dete is tükrözi: a magyar név ugyanis az „ember” jelentésű indoeurópai manu­s szónak az ugor éri „-fi” szóval való ösz­­szetétele folytán jött létre. Az Ural hegy­ség déli végénél lakó ugor-magyarok számos török törzs, így a több csoportot alkotó ogurok, majd a szabírok és ava­rok, végül a belső-ázsiai türkök előnyo­mulása után az általuk leigázott kazár és ogur (bolgár-török) törzsekkel együtt a Türk-Kazár Birodalom alattvalói lettek, így a hét magyar törzs az onogurokat követően türk-kazár függőségben, ezek politikai szervezése nyomán, s részben uralmi szervezetüket átvéve alakult. Majd olyanféle kettős vezetésű uralmi szerveze­tet vettek át, amelyben a névleges uralom a kende (kündü) kezében volt, míg mellet­te a tényleges hatalmat a gyula (jila) címet viselő hadvezér gyakorolta. Ez az ókortól napjainkig mutatkozó kettős uralom, korunkban a „reprezentáló elnök vagy trónoló király” mellett az „uralmat irá­nyító miniszterelnök vagy teljhatalmú Vezér” változata volt. E kettős vezetés honfoglalás kori formájában a két ural­kodó alatt a törzsfők hasonló vezető réteget alkottak, mint a fejlett államok­ban a különböző főtisztségeket betöltő méltóságok, udvari vezetők. Volt időszak, amikor egy teljhatalmú uralkodó maga intézkedett, de a keleti öröklési rend (szeniorátus) többnyire kiváltott ország- vagy birodalommeg­oszlást és kettős uralmat. Az uralmi szervezet Uralkodni vagy uralmat átvenni csak erős katonai kísérettel rendelkező vezér képes, de minden hajdani és mai társa­dalomban a katonai kíséretnek (germán trustis, ázsiai nőkar, spanyol junta, modern pártmilícia) döntő szerepe van a tartós uralom megragadásában és meg­szilárdításában. A nomád birodalmakban az alávetett köznépi tömeget tízes-százas-ezres egységekbe osztották. Felettük a katonai kíséret tagjai biztosították a vezérek és a vezető réteg uralmát, az adószedéstől az alacsonyabb ítélkezésig. A lovas steppei törzsek mindenkor szimbiózisba léptek a lakterületük mel­lett élő erdei peremnépekkel, pl. finn­ugorokkal és szlávokkal, s többnyire háborúskodtak a nagy múltú, fejlettebb belső- és elő-ázsiai, majd bizánci és római birodalmak népeivel. A birodal­makkal való kereskedelmi kapcsolatai­kat esetenként az univerzális egyistenhí­­vő vallásokra (mohamedán, keresztény és ritkán zsidó hitre) való részleges vagy teljes áttérés követte. A köznépi tömeg a térség földrajzi viszonyainak megfelelő életmódot folyt .

Next