Melléklet 1999

1999 / 1. szám

TÁRTAIM! EZREDFORDULÓ • 1999^1 H vízgazdálkodás fogalma magában rejti azt a feltevést, hogy amivel foglalkozunk, az véges, elfogyasztható, ezért nem min­degy az, hogy belőle mennyit és hogyan használunk fel. A gaz­dálkodás mai értelmezésében az ésszerű felhasználás momentu­ma is meghatározó és az áru, érték, ár befolyása uralkodó lehet. Az egyik legsürgősebb feladat az árvízvédelmi és folyamszabá­lyozási rendszerünket felülvizsgálni, pontosabban az új igények, az új lehetőségek, rendkívül gyors változások függvényében elmé­letileg újraértékelni. A vízgazdálkodás, a vízügyi beruházások egyik lényeges korlá­tozó tényezője, hogy lassú megvalósíthatóságuk mellett évszáza­dos hatásúak, kicserélésük lassú, költséges, nehézkes. Évi 100 km árvízvédelmi töltés újakra való kicserélése esetén a teljes töltés átépítése több mint 40 évig tartana. (A töltések hossza 4220 km.) Az előbbi megjegyzés természetesen nemcsak az árvízvédelmi és belvízvédelmi rendszerekre érvényes, hanem minden infra­strukturális fejlesztésre, az árvízvédelem hatása azonban az ország területének 25%-át is elérheti, ahol a településfejlesztés, a közlekedés, az ipari és mezőgazdasági berendezkedés az árvizek­től védett, biztonságos körülmények között fejlődött. Lásd Alföldi László: A vízgazdálkodás jelenének, jövőjének kérdőjelei c. cikkünket a 3-8. oldalon! H z előreszámítások alapján várható népesedési folyamatok csökkenő számú, valószínűleg tovább öregedő, de iskolai vég­zettségben a jelenleginél jóval tanultabb népesség képét raj­zolják elénk. Ez azt is jelenti, hogy a magyarság száma összességé­ben a Kárpát-medencében csökkenni fog, mert az elmondottak alapján jelenleg irreális lenne azt feltételeznünk, hogy a határon kívüli magyarság száma növekszik majd. A több évtizedes trende­ket figyelembe véve az is optimista feltételezés lenne, ha e népes­ségcsoportok számának stagnálásával számolnánk. Mindenképpen meg kell fontolnia a társadalomnak, illetőleg a politikának, hogy ha az előreszámításokkor feltételezett vagy egyéb kedvezőbb folyamatok bekövetkeztét elő kívánná segíteni, alapvető változásoknak kellene bekövetkeznie a család- és népes­ségpolitikában. A népesség inherens tartalékai már az 1980-as évek közepére kimerültek ezért immár csak a külső környezet érezhető megváltozása javíthat a népesedési folyamatokon. Lásd Vukovich György: A magyar népesség 2000 után c. cik­künket a 9-13. oldalon! EZREDFORDULÓ Stratégiai kutatások a magyar Tudományos Akadémián (Megjelenik évente hat alkalommal, a História, a Köznevelés, a Technika és a Természet Világa mellékleteként.) Szerkesztő: Glatz Ferenc Szerkesztőség: 1051 Budapest, Roosevelt tér 9. Tel./fax: 302-5638 Kiadó: MTA Történettudományi Intézete 1014 Bp. Úriu. 53. Tel: 3561-539 Olvasószerkesztő: Burucs Kornélia Kiadói munkatársak: Kovács Éva (szöveg), Párizs Ágnes (illusztráció), Csányi Attila (tördelés), Horváth Imre (borító) Nyomdai munkálatok: Mesterprint Kft. Felelős vezető: Szilágyi Tamás TflRTflLOm • TflnuLmflnvoK • ALFÖLDI LÁSZLÓ: A vízgazdálkodás jelenének, jövőjének kérdőjelei 3 I. A vízgazdálkodás öröksége II. Meghatározottságunk Földrajzi helyzet • Hidrometeorológiai változások III. Jövőkép Elméleti újraértékelés • A nagytérségek közötti vízátvezetés lehetősége • A vezetékes vízellátás VUKOVICH GYÖRGY: A magyar népesség 2000 után 9 I. A hagyományos életformák bomlása Termékenység • Halandóság II. Várható folyamatok Várható 2000-ben • Várható 2010-ben • Várható 2050-ben III. Megfontolások, hipotézisek FERENCZ ANTAL: Egészségügyi ellátásunk problémái az orvos- etika szemszögéből 14 Az egészségügyi dolgozók alulfizetettségéből adódó etikai problémák • Az emberképből adódó nehézségek • A beteg­ségfelfogásból és a betegképből adódó nehézségek • Az emberi létet érintő etikai kérdések • Az egészség mint társa­dalmi mutató • Orvostudományi kutatások • FIGYELŐ • CSIKÓS-NAGY BÉLA: Válságtünetek a világgazdaságban 18 A klasszikus válságelmélet • A policentrikus világgazdaság újszerű vonásai • A válságtünetek sokrétűsége • A globális pénzügyi rendszer problémái • A tudomány lehetőségei KOVÁCS FERENC-BANCZEROWSKIJANUSZNÉ: Tápláléklánc és agrárminőség 21 A természetes toxinok (mikotoxinok) jelentősége • Növény- termesztés • Állattenyésztés • Élelmezés-egészségügy • Fel­adatok • DISPUTA • KESZETHELYI LAJOS: Ötven év fizika 25 Nukleáris technika • Informatika • Hova tovább fizika? PÓCSIK GYÖRGY: Részecskefizika és társadalom 27 Gyorsítóépítés és új technológiák • A sugárzások gyógyásza­ti és ipari felhasználása • Informatika és hálózatok GLATZ FERENC: Történetszemléleti tematikai kihívások az ezredfordulón 29 A térben való gondolkodás • Az állam szerepéről • Ember és természeti környezet • Ember és épített (technikai) kör­nyezet viszonya • Az időbeli dimenzióról • mŰHELY • KNOLL IMRE: A logisztika szerepe a 21. században 33 A 21. század „alkalmazkodó logisztikája" • Logisztika a gaz­dasági ágazatokban • Logisztikai közreműködés a település- fejlesztésben • A logisztika társadalmi hatásai • Sajátos logisztikai feladatok 2

Next

/
Thumbnails
Contents