Melléklet 2000
2000 / 1. szám - Kovács Ferenc–Csete László: Agrárgazdaság az ezredfordulón
EZREDFORDULÓ •KOOOIl. KOVÁCS FERENC-CSETE LÁSZLÓ AGRÁRGAZDASÁG AZ EZREDFORDULÓA Az agrárium Magyarországon a politikai és a szakmai viták középpontjába került az elmúlt esztendőkben. Az európai -és a világgazdasági szintű - integráció küszöbén álló Magyarországnak világos elképzelésekkel kell rendelkeznie arról, mi legyen a Kárpát-medence természetes környezetének sorsa, hogyan biztosíthatók a nemzetközi normák (fenntartható fejlődés, biodiverzitás) a környezetmegtartás-környezetgazdálkodás területén; világos stratégiával kell rendelkezni arról, hogy a helyi lakosság gazdálkodási kultúrájában milyen szerepet játszhat az élelemtermelés és általában az agrárumhoz kötődő gazdálkodás. Jól döntött tehát az MTA Stratégiai Kutatások Programtanácsa 1996 őszén, amikor a magyar agrárium kérdéseit két alprogram keretében is tárgyalni kívánta: 1. Az agrártermelés tudományos alapozása, 2. A minőség dimenziói az agrárgazdaságban. Elkészültek az 1997-98-99. év zárótanulmányai, több tucat vita, konferencia eredményeinek összegzéseként. Világossá vált - legalábbis számunkra, a viták követői és a tanulmányok olvasói számára a következő: 1. Az agrárium értelmezésében radikális változásra van szükség. Az agrárium az élelemtermelés mellett mindinkább a környezet-, illetve természetgazdálkodást jelenti. Jelenti a szántóföld, az erdő, mező, sőt vizeink egyensúlyban tartását, a biodiverzitás biztosítását. A foglalkoztatott munkaerő, költségvetés-ráfordítás arányaiban is meg kell mutatkoznia e változásnak. 2. Irány a minőség. Csakis a minőségi termékekkel lehetünk versenyképesek a piacon, és a lakosság életminőségének javítása is a minőségorientált agrártermékeket kívánja. Az állami támogatásban is érvényre kell ennek jutnia. A mennyiségi termelésről (1970- 80-as évek) átállás a minőségközpontú és fogyasztóorientált mezőgazdasági termelésre. Mindezt csak akkor érhetjük el, ha általánossá válik agrárszakembereink, de a termelők között is egy, az egész termelési folyamatot nyomon követő és azt átlátó szemlélet. 3. A kitörési pontokat világosan megfogalmazni. Ezek körvonalai a stratégiai kutatások nyomán az 1997-99 közötti időszakban már látszanak. Részletes programjaik kidolgozása 2000-2002 között történhet meg. Állattenyésztésben a hungarikumok (pulyka, kacsa, liba, nyúl, bizonyos halfajták, a vad); növénytermesztésben a modern étkezéshez szükséges termékek; környezetgazdálkodásban a mezők, legelők, erdők, vizek kihasználása és rendben tartása. 4. Az emberi tényező fontossága: a megfelelő szintű általános iskolai és szakoktatási rendszer a vidéki régiókban; a megfelelő elméleti színvonalú felsőfokú mezőgazdasági szakképzés további erősítése; az agrárium szempontjának a megjelenítése az általános műveltségben és az oktatásban (mind a természettudományos, mind pedig a humán irányú oktatásban). Az alábbiakban közreadjuk :Az agrártermelés tudományos alapozása" c. alprogram zárótanulmányát. Ezt a szöveget egyben kiindulópontnak tekintjük a stratégiai kutatások következő időszakában és egyben a konkrét programok kidolgozásához is. G.magyarországon az agrárgazdaság nemzetgazdaságon belüli súlyát, a régebben kialakultak nyomdokain haladva, túlhaladott módon, különféle arányokkal fejezik ki, melyek csökkenő tendenciát jeleznek. Ebből egyes döntéshozók tévesen az agrárgazdaság csökkenő szerepére következtetnek. Ezt a felszínes megítélést csak erősíti az agrárágazatok helyzete, ami a rendszerváltozást követő átalakulás, a régiből az újba való átmenet, a bonyolult előzmények következményei, érzelmi kötődések, téves felismerések és törekvések idéztek elő. Bonyolította a helyzetet, hogy mindez az EU-hoz való csatlakozás tennivalóival összefonódva jelent meg. Hazánkban sajnos csak a közelmúltban kapott nagyobb figyelmet az agrárágazatok és a vidék helyzete, fejlesztésének szükségessége. Önmagában már ez a néhány bevezető gondolat is jól érzékelteti a stratégiai kutatások szükségességét, az agrárágazatok szerepének helyes . A MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZERIPAR SZEREPE A NEMZETGAZDASÁGBAN (folyó áron, százalék) Év Részesedés bruttó kibocsátásból bruttó hazai termékből (GDP) beruházásból kivitelből 1991 9,7 7,8 4,3 1992 8,6 6,5 2,9 10,0 1993 7,8 5,8 3,1 6,8 1994 7,8 6,0 2,9 6,8 1995 7,8 6,2 2,9 8,2 1996 7,7 5,8 3,4 6,0 1997 6,8 5,2 3,6 4,7 Forrás: Mezőgazdasági statisztikai évkönyv, 1998. KSH, 1999. 18. o. A teljes külkereskedelmi forgalomban a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek részaránya (százalék) % 24 20 16 12 8 4 1993 1995 1997 1998 Forrás: Mezőgazdasági statisztikai évkönyv, 1998. KSH, 1999. 46. o TfllUMlMYOK