Melléklet 2002
2002 / 1. szám - Glatz Ferenc: Szeptember 11. és a tudomány
TfmULItlflllYGK EZREDFORDULÓ • 2002.1 I. A mm VÉLSÉG Dragánbirodalmak az informatika korában Váratlanul érte korunk emberét, hogy a világ mai gazdasági és politikai központját egy nem állami erő csapása érte. Egy magánbirodalom és egy vallási irányzat áll a jól előkészített terrortámadás mögött. Ezt már legalábbis tudjuk. Figyelmeztettünk és évtizedek óta figyelmeztetünk arra, hogy le kell bontani gondolkodásunkban az állam alá emelt piedesztált. Figyelmeztettünk arra, hogy a termelésszervezet 20. századi globalizációja hogyan feszíti szét az államok szervezetére épült világrendet, s hogy e fejlődés következtében korunkban olyan hatalmas nemzetközi magánvállalatbirodalmak keletkeztek, amelyek gazdasági ereje meghaladja egy középhatalom erejét is. S hogy a termelésszervezet és az általa foglalkoztatottak új identitása - a vállalati identitás - szétfeszítik az állampolgári identitás, az államhoz tartozás elsőbbségét az emberek gondolkodásában. Új érdekrendszer kiépülése gyorsult fel, amely alapjaiban különbözik az államközpontú világrendtől. Mi, történészek többször utaltunk arra, hogy ezen új típusú magánbirodalmak felidézhetik majd a középkorból már ismert hatalmi pluralizmust, amikor egy-egy hűbérúr területi szervezete vagy valamelyik egyház szervezete évszázadokon át riválisa lehetett az államszervezetnek. Hiszen egy-egy nagy nemzetközi termelési szervezet érdekérvényesítő ereje államvezetéseket kényszeríthet térdre. És ki tudja, milyen célok érdekében mozgósítják ezek az új típusú birodalmak egyszer majd erejüket? Arra azonban még valóban nem volt példa, hogy egy nemzetközi tőkéscsoport vallási vagy más világnézeti célok érdekében mozgósítson milliárdokat, s hogy a civil birodalom, a civil háború, a polgárháború eszközeihez nyúljon. Mint ahogy azzal sem számoltunk, hogy a modern technika - mindenekelőtt az informatika - olyan akciókat, olyan akciószervezés-technológiát alakíthat ki, amelyek az állami hadviselések évszázadaiban szokatlanok. A világ ugyanis a 17. század óta csak az államok közötti hadviselésre volt felkészülve. (Tegyük hozzá: még a polgárháborúk is mindig az államok háborúinak részeként jelentek meg.) A világon a nagy ideológiai összecsapások - a fasizmus, demokrácia, kommunizmus - is állami háborúk formájában zajlottak le. A modern politikai intézmények logikája szerint az államok a világ kultúrájának rendezési egységei: az állam területén zajlanak le az ideológiai politikai összecsapások, és amelyik ideológia többségre jut, az természetesen igénybe veszi az államszervezet erejét, mind belbiztonsági, mind diplomáciai, mind katonai erejét. Ahogy az Egyesült Államokban vagy Európa nyugati felén másfél százada a liberális demokrácia uralkodott, úgy Európa közepén, illetve keleti felén hol a demokráciák, hol a diktatúrák váltották egymást. Kapitalista, szocialista, nemzeti szocialista ideológiák egy-egy államalakulatot vettek birtokba, és az ütközések is ezek között zajlottak le. Most azonban tudomásul kell venni, hogy e hadüzenettel felérő támadás mögött nem egy állam, hanem egy magánbirodalom és egy vallási szervezet áll. Akárki követte is el a bűntényeket - hiszen máig nem tudjuk pontosan, forrásszerűen bizonyítani milyen szervezet áll a szörnyű esemény mögött - az biztos, hogy sem a világterrorizmus hazájának mondott Afganisztán, sem más állam nem nevezhető meg egyértelműen elkövetőként... De soroljuk csak következtetéseinket. Mondom, azért veszem a bátorságot, mert érzem a diagnóziskimondás kötelességét, s hogy konzultációra hívjam tanult barátaimat. S azért, mert hiszem, hogy csak a bolond gondolja, hogy az orvos a hibás, ha a nem kedvező diagnózist kimondja. Tehát bízom benne, hogy nem az elemzőt kövezik meg, mert a füleknek nem kellemes mondatokat ír le, vagy mond ki. Pácienseinknek tudomásul kell venni: az orvosnak, bármennyire is együtt érez a szenvedőkkel, nem halottsiratónak kell lennie. Tegnap: hidegháború Mitől féltettük eddig civilizációnkat? A 20. században a világot veszélyeztető válságok a zsidó-keresztény kultúrán belüli hasadékok mentén látszottak. Az egész civilizációnkat fenyegető veszélyt a liberális demokrácia és a diktatúrák, majd a kapitalista kontra szovjet típusú szocialista tábor ütközésében láttuk. Az elmúlt 70 esztendőben mind Európa (beleértve a szovjetek megszállta Európát is), mind Amerika (beleértve az Egyesült Államokon kívüli Amerikát is) a zsidó-keresztény kultúrkör másik erejétől érezte veszélyeztetve magát. Az egyéb feszültségeket - így a kultúránkon kívül jelentkező szociális, etnikai feszültségeket Ázsiában, Indiában, Afrikában, Dél-Amerikában - a mi belső ellentéteink járulékainak tekintettük. Aszerint figyeltünk rájuk, hogy melyik oldalra sorakoznak a rg-i kultúránkon belüli háborúk idején. A Szovjetunió félt az Egyesült Államoktól, a világkapitalizmus hódításától, az Egyesült Államok rettegett a Szovjetuniótól, illetve a kommunizmustól. Csak billiós nagyságrendben mérhető befektetéseket eszközöltek a globális fegyverekre, a másik területet elérő támadási, illetve védelmi rendszerek kiépítésére, először repülőgép-, azután rakéta-, majd csillagháborúra készülve fel. És most vége szakad e fél évszázados fegyverkezési őrület propagandájának. Szeptember 11. végre rádöbbentett a közismert tényre: a Szovjetunió összeomlása után újra kell gondolni, szabad-e engedni, hogy továbbra is a világ fölé emelkedjék az a hatalmas fegyverkezési-technikai infrastruktúra, amely 1939-1990 között kiépült. S amely a II. világháborúban, majd a hidegháborúban önálló érdekképvisel