Kertészeti lapok 1893
1893. Január / 1. szám
A milleniumi kiállítás és a kertészet.*) Gillemot Vilmostól. 1896-ban üli meg a magyar nemzet a honalapítás 1000-ik évfordulóját; az intéző körök erre az alkalomra országos kiállítást terveznek, mely úgyszólván a magyar nemzet beszámolója legyen önmaga és a külföld előtt és ha bízhatunk a nemzet lelkesülésében és áldozatkészségében, úgy egy nagyszerű országos műnek nézünk eléje, s reméljük is, hogy összpontosítva fogjuk látni a magyar föld minden gazdagságát és vívmányát. Ha az ipar, kereskedelem, művészet és mezőgazdaság vezérférfiai nem lesznek szűkkeblűek, úgy a siker már eleve biztosítva van. Én jelenleg csak a kertészetről kívánok szólani, abban a reményben, hogy a mi jó példánkat más testületek is követik és teendőjüket pontról-pontra megbeszélik. Nézetem szerint már nagyon is itt az ideje, hogy egyesületünk foglalkozzék azzal a kérdéssel, hogy a kertészetnek a tervezett kiállításon mily szerep jusson, miután ma már nem képzelhető nagyobbszerű kiállítás kert nélkül, mert ez adja meg az egésznek a keretet, és hogy a keret méltó legyen e nagyszerű képhez, szükséges, hogy mer ma foglalkozzunk vele. De mielőtt e kérdés tárgyalásába bocsátkoznánk, vessünk egy pillantást az 1885-iki kiállításra. Ezen a kiállításon a kertészetet más iparágakhoz képest, eléggé méltányolták és minden lehető előnyben részesítették. Kiállítóinknak térdíjat nem kellett fizetni, a kiállított tárgyakat díjtalanul ápolták, díszoklevelek, érmek és aranydíjak kellő számban állottak rendelkezésünkre és panaszunk csupán az ideiglenes kiállításaink számára emelt csarnokra lehetett, amely ellen, tekintve virág és gyümölcskiállításaink nagyszerű sikerét és azt, hogy e kiállításokat naponta 6—10 ezer ember látogatta, méltán felszólalhattunk, nem lévén az sokkal jobb egy pajtánál. Tény az, hogy kertészeti kiállításainkat többen látogatták, mint bármely más csoportot s kétségtelen, hogy az érdeklődés a milleniumi kiállításon sem lesz kisebb, azért méltán kérhetünk egy szép csarnokot, terjedelemre nézve legalább akkorát, amilyen az iparcsarnok ama része, mely időleges kiállításoknak van jelenleg fenntartva. Ma még nem bocsátkozhatom részletekbe, miután a területet kivéve még nem ismerek semmit, noha kívánatos volna, ha már ma tudhatnék, mily összegek állanak e csoport rendelkezésére. Már évek óta küzdök egy szép városi parkért , most nyílik a legjobb alkalom városligetünkből egy szép parkot alakítani. A milleniumi kiállítás a városligetben lesz , s minthogy kiállítás szép park nélkül nem is képzelhető, így tehát egy része úgyis átalakítandó, nagyon könnyen lehetne tehát az egész városligetet átváltoztatni, ha az állam és a város közös erővel igyekeznék ezt az eszmét megvalósítani. Nézzük városligetünket jelenlegi állapotában s hasonlítsuk össze Stuttgart, Bécs, Grácz városi parkjaival ; bizony be kell vallanunk, hogy a mi ligetünk nemcsak hogy nem állja meg a versenyt, de még középszerűnek sem mondhatjuk, mert sajnos, a mi ligetünk minden inkább, mint park. Tavaink és ezek gyönyörű fekvése nagy előnyt nyújthatna neki más parkok felett, de mostani állapotukban nem egyebek egész *) Felolvasta Egyesületünk deczember 29-én tartott értekezletén. A felolvasáshoz fűződött eszmecserét rendes kiállítási rovatunkban közöljük. S ze rk.