Dr. Saile Tivadar Antal: Kőrösy József hatása a statisztika fejlődésére (Értekezések a Filozófiai és Társadalmi Tudományok Köréből, 2/9., 1927)

ELŐSZÓ. A M. Tud. Akadémia 1920. évi Fóliák Henrik-féle pályadíjával kitüntetett pályamunkámnak csupán kivonatát nyújtja jelen könyvem, mely szántói Körösy József dr. statisztikusunk demográfiai működé­sének kritikai méltatása. Benne az ő statisztikai módszereire való különös tekintettel kívánom mindazt ismertetni és méltatni, amit neki, a legkiválóbb magyar statisztikusnak, a M. Tud. Akadémia egykori tagjának, a fővárosi statisztikai hivatal megalapítójának és volt igaz­gatójának köszön a statisztika, meg akarván jelölni az ő helyét a sta­tisztika történetében. A múlt század végén általánosan fejlődő, fellendülő kutató irány­zathoz kapcsolódó munkásságának ismertetését bevezetésképen életének, jellemének s érdemeinek általános méltatásával kezdem s csak ezután térek reá, a tárgyalásban, legfontosabb általános statisztikai-módszer­tani, majd demológiai és egyéb érdemeinek az illető kérdés fejlődés­­történetéhez kapcsolódó részletes ismertetésére. Nevezetesen itt foglal­kozom azzal, hogy mint teremti meg Körösy hazánkban a városi sta­tisztika művelésének alapjait, hogy mint észleli az első hazai városi statisztikai szabályszerűségeket, hogy mint bocsátja azokat közzé nemzetközi és történeti összehasonlításaival együtt s mint végez a demológia keretein átlépve az orvosi s a gazdasági statisztika fejlődé­sében is örökké emlékezetes megfigyeléseket s hogy végül az objektív kutatásokon kívül minő sajátos demológiai módszertani eljárások alkotásával hívta fel magára az egész világ statisztikusainak figyelmét. Mindezek között pedig különösen relatív intenzitást számító mód­szerét s az azzal elért eredményeket akarom kiemelni. A statisztikai oksági összefüggések kutatásában elsősorban e módszerével látott be mélyebben elődeinél némely statisztikai szabályszerűség lényegébe s a jelenségek összefüggésébe. Ezek után, ezek ismeretében a befejezés­ben azután már könnyű lesz felfogásának és alkotásainak viszonyát a statisztika fejlődésének határköveiként szereplő vezéralakokkal és

Next