Vinkler János: Az igazság a polgári perben (Értekezések a Filozófiai és Társadalmi Tudományok Köréből, 3/6., 1929)
Az igazság a polgári perben. Irta és felolvasta a II. osztálynak 1928. évi december hó 3-án tartott ülésében Winkler János 1. tag. A jog az életkeret, az igazság, benne legyen maga az élet. Az ember ösztönösen szereti az életet, természetes vágyódással szereti benne az igazságot, az életnek a karakterét. Igazság nélkül a jog bizonytalan mélységet vagy dermesztően légüres magasságot, olyan szélsőségek kereteit jelenti, melyekben az élet minden nyugalom nélkül csak viharzó hullámokat termel. Az igazság ezek szerint láthatólag realitás, s ha azt a polgári perben keressük, az szerintünk nem is lehet más, mint a múltban életté vált tényállás, a jövőben pedig érvényesülést igénylő valóság. Az igazság gondolatának felvetésénél a mindennapi élettel, az elmélettel és az ihlettel egyaránt számolnunk kell. Látjuk pl. Jókainak a Magyar Nábobban a nehéz magyar időkre vonatkoztatott ironikus megjegyzését : Az igazság rossz ajánló levél.1 Ismerjük Nietzschének a gondolatát, melyben gúnnyal és gyűlölettel fordul az igazság ellen, mint a szellemi szabadság ellensége ellen.2 De olvassuk szent Ágoston vallomásaiban is, hogy az igazságnak gyűlölet a magzatja, mert „az emberek szeretik az igazság fényét, gyűlölik ellenük bizonyító erejét , szeretik az igazságot, mikor önmagát eléjük tárja, gyűlölik, mikor leleplezi őket". Viszont mintha a mai magyar életre vonatkoznék egy másik nagy filozófusnak a tanítása, 1 L. 48 old. Cent. kiad. 2 L. különösen : Der Wille zur Macht. Bd. 15. 3 Szent Ágoston vallomásai, Vass József fordítása, Budapest: Élet kiadása, 1917. 96. old.