Magyar Shakespeare-tár 2. (1909)
1909 / 1. szám - Értekezések - Ferenczi Zoltán: A Shakespeare-Bacon kérdés
A SHAKESPEARE-BACON KÉRDÉS. (Felolvasás az 1908. márczius 8-iki Shakespeare-matinén.) I. A Shakespeare-Bacon kérdéshez lényegében a talajt az a tudományos túlbuzgóság egyengette, melynek pedig hivatása volt, hogy Shakespeare életére és költészetére világot derítsen. Ugyanis egy bizonyos, magát rendkívül alaposnak tartó irodalomtörténeti kritika, az éleslátás minden lehető módszerével, évtizedeken keresztül bizonyítgatta s bizonyítgatja máig, hogy Shakespeareről semmit sem tudunk, vagy alig valamit s még ez sem bizonyos. Igyekeztek őt minél mythikusabb ködbe burkolni. Más oldalról, hogy géniuszát annál nagyobbnak tüntessék fel, törekedtek kimutatni, hogy minő keveset tanult, mily kevés tényleges ismeretet szerzett s mind e mellett nemcsak a szív és lélek rejtélyei, hanem a tudás akkori egész anyaga rendelkezésére állott, de sőt divinus erővel némely téren korát meghaladva, a jövő tudományos felfedezéseket is előre jelezte. A Shakespeare-kutatás e téves irányát hangsúlyozta utóbb Ten Brink is s ő is ebben keresi egyik okát, hogy ez a téveszme megszületett és elterjedhetett. (Shakespeare- Jdhrb. XXVIII. 77. 1.) • .. . . . •... 'I Ilyenformán felvetődött aztán az a kérdés, hogy írhatta-e a világ e legnagyobbszerű színdarabjait ez a tanulatlan Shakespeare, s ha nem, akkor ki vagy kik írták? Erre a tagadók, a Baronisták fő állítása ez: «Shakespearenek nincs semmi része sem a költemények, sem a drámák alkotásában, míveletlen ember volt, ki épen hogy le bírta írni a nevét, s nincs semmi valószínűség benne, hogy ezenkívül írt vagy tudott volna egyebet írni.» Minthogy pedig aztán a szerzőség kérdésében a legtöbben azt felelték, hogy a valódi szerző Bacon , Magyar-Shakespeare-Tár. II. köt. I. fűz.