Magyar Shakespeare-tár 2. (1909)

1909 / 1. szám - Értekezések - Ferenczi Zoltán: A Shakespeare-Bacon kérdés

A SHAKESPEARE-BACON KÉRDÉS. (Felolvasás az 1908. márczius 8-iki Shakespeare-matinén.) I. A Shakespeare-Bacon kérdéshez lényegében a talajt az a tudományos túlbuzgóság egyengette, melynek pedig hiva­tása volt, hogy Shakespeare életére és költészetére világot derítsen. Ugyanis egy bizonyos, magát rendkívül alaposnak tartó irodalomtörténeti kritika, az éleslátás minden lehető módszerével, évtizedeken keresztül bizonyítgatta s bizonyítgatja máig, hogy Shakespeareről semmit sem tudunk, vagy alig vala­mit s még ez sem bizonyos. Igyekeztek őt minél mythikusabb ködbe burkolni. Más oldalról, hogy géniuszát annál nagyobb­nak tüntessék fel, törekedtek kimutatni, hogy minő keveset tanult, mily kevés tényleges ismeretet szerzett s mind e mellett nemcsak a szív és lélek rejtélyei, hanem a tudás akkori egész­ anyaga rendelkezésére állott, de sőt divinus erővel némely téren korát meghaladva, a jövő tudományos felfedezéseket is előre jelezte. A Shakespeare-kutatás e téves irányát hang­súlyozta utóbb Ten Brink is s ő is ebben keresi egyik okát, hogy ez a téveszme megszületett és elterjedhetett. (Shakespeare- Jdhrb. XXVIII. 77. 1.) • .. .­­ . . •­­... 'I Ilyenformán felvetődött aztán az a kérdés, hogy írhatta-e a világ e legnagyobbszerű színdarabjait ez a tanulatlan Shake­speare, s ha nem, akkor ki vagy kik írták? Erre a tagadók, a Baronisták fő állítása ez: «Shakespearenek nincs semmi része sem a költemények, sem a drámák alkotásában, míve­­letlen ember volt, ki épen hogy le bírta írni a nevét, s nincs semmi valószínűség benne, hogy ezenkívül írt vagy tudott volna egyebet írni.» Minthogy pedig aztán a szerzőség kér­désében a legtöbben azt felelték, hogy a valódi szerző Bacon , Magyar-Shakespeare-Tár. II. köt. I. fűz.

Next