A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 9. KÖTET (1953)

9. kötet / 1-4. szám - GYENGŐ TIBOR: Vasbetontartók törési állapotának vizsgálata tekintettel az új vasbetonszabályzat előírásaira

VASBETONTARTÓK TÖRÉSI ÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATA TEKINTETTEL AZ ÚJ VASBETONSZABÁLYZAT ELŐÍRÁSAIRA GYENGŐ TIBOR A MŰSZAKI TUDOMÁNYOK DOKTORA [ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI INTÉZET, BUDAPEST] (Beérkezett 1952 március 20] Az 1950 év folyamán vasbetonszerkezetek méretezésénél áttértünk a rugalmasságon alapuló méretezésről a képlékenységen alapuló méretezésre. Az új alapokra fektetett végleges szabályzatunk MNOSZ szabvány alakjában megjelent, a szabvány kötelező használatbavételének időpontja 1952 április 1. Ez az áttérés több új fogalom meghonosításával járt, így jelentőséghez jutott a tartók várható törőigénybevétele, mégpedig a várható legkisebb törőigénybe­vétele. Valamely szerkezet törőigénybevételének meghatározása az anyagok — vasbetonnál a beton és az acél — törőszilárdságának ismerete nélkül nem lehetséges. A vasbetontartó tönkremenetele szempontjából az acél törőszilárd­ságának általában nem annak szakítószilárdsága, hanem folyási határa számít, mert az ekkor meginduló nagy nyúlás következtében a tartó nagy alakváltozást szenved, megrepedezik és a repedések annyira megnyílnak, hogy a tartót a gyakorlat számára tönkrementnek kell nyilvánítani. Nem ilyen egyszerű a helyzet azoknál az a céloknál, amelyeknek folyásuk nincs, hanem a feszültség­nyúlási görbéjük egy egyenesből mint kezdőszakaszból az arányossági határnál érintőlegesen továbbfolytatódó folytonos görbe vonal. A beton törőszilárdságát illetően pedig köztudomású, hogy a beton törő­szilárdsága nagy mértékben függ a próbatest nagyságától és alakjától. Az is köztudomású, hogy hajlított tartóban a beton törőszilárdsága nem egyezik a betonnak 20 cm élhosszúságú kockán megállapított szilárdságával, amelyet a mi előírásaink a betont minősítő szabványos szilárdságnak tekintenek. Az irodalomban ezekre az összefüggésekre vonatkozóan erősen szétágazó adatokat találunk. A szabályzati előírások továbbá közelítésekkel élnek hajlított tartó ke­resztmetszetében annak törési állapotában a beton feszültségének megoszlását illetően is. A beton feszültségének valamely görbe szerinti megoszlását — amely görbe a beton minőségétől függően különböző — a szabályzatok a gyakorlati alkalmazhatóság számára egyszerűbb alakkal helyettesítik. Hajlított tartóban * A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályán 1952 márc. 20-án elhangzott előadás. ] VI. Osztály-közlemény IX/1—4 ]

Next