A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 14. KÖTET (1954)
14. kötet / 1-3. szám - VERŐ JÓZSEF: A Műszaki Tudományok Osztályának az új kormányprogrammal összefüggő feladatai: Osztályelnöki megnyitó
A MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK AZ ÚJ KORMÁNYPROGRAMMAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAI alapvető ága, az ipar és a mezőgazdaság tekintetében is. A túlzott iparosítás, főképpen a nehézipar túl gyors fejlesztése és a velejáró nagyarányú beruházások mellett az ország anyagi erőforrásaiból nem jutotta a mezőgazdaság fejlesztésére. Ennek következtében az ipar, de elsősorban, sőt csaknem kizárólag a nehézipar túlzottan gyors ütemű fejlesztése mellett a mezőgazdasági termelés megrekedt, nem tudta biztosítani sem az ipar rohamos fejlődésének nyersanyagszükségletét, sem a gyorsan növekvő ipari munkásság és általában a lakosság növekvő élelmiszerszükségletének kielégítését ... a kormány gazdaságpolitikájának célkitűzése : a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály életszínvonalának állandó emelése.« A fentiek szem előtt tartásával az osztály az új ötéves terv reális kidolgozása érdekében tudományos felderítő és előkészítő munka elvégzését határozta el, amely feltárja és helyesen számításba veszi az ország erőforrásait, a legkorszerűbb technikának hazánkban gazdaságosan felhasználható módszereit, az ennek érdekében megvalósítandó és megvalósítható kutatási feladatokat, a baráti országokkal való tapasztalatcserét és együttműködést, valamint minden egyéb felhasználható műszaki tudományos erőforrást. Csakis ilyen tudományos elemzés és szintézis útján rajzolhatjuk meg egy valóban reális távlati terv körvonalait. Bizottságaink szakterületükön mindenekelőtt meghatározták az adott iparág jelenlegi műszaki-tudományos és gazdasági színvonalát, viszonyítva a mai korszerűnek és számunkra 5 —10 éves távlatban elérhető színvonalhoz. Ennek alapján dolgozták ki a fejlesztés megvalósítandó irányaira és méreteire vonatkozó javaslataikat. Azután történt a javaslatok egyeztetése egymással, de mindenekelőtt a népgazdasági fejlesztés legfontosabb meghatározójával, a villamos energiabázis reálisan kifejleszthető kereteivel. A részlettervek egyeztetésének második főtényezője (az energetikai és egyéb célokra való) kőszénszükséglet kielégítési lehetőségének vizsgálata volt, figyelembe véve a kőszénbányászat fejlesztésének földtani, műszaki és gazdasági kereteit. Kiindultunk továbbá abból, hogy a népgazdaság egész acélszükségletét hazai termelésből kell fedezni és végül, a részletterv összhangbahozásának egyik fő tényezője az összes beruházási igény volt, melynek az új kormányprogram szellemében elfogadható, arányban kell állnia a nemzeti jövedelem várható alakulásával. Az iparfejlesztési tervjavaslathoz kapcsolódik a tudományos kutatás fejlesztésére vonatkozó javaslat. E kettő a legszorosabb összefüggésben van egymással ; az iparfejlesztési terv sok olyan műszaki tudományos kutatási eredményre támaszkodik, amelyet akkor is magunknak kell előteremtenünk, ha a Szovjetunió és a többi baráti állam legmesszebbmenő műszaki segítségét igénybe vesszük. Természetes, hogy a kidolgozott tervjavaslat a népgazdaság fejlesztési lehetőségeinek csak első hozzávetőleges vázlata lehet, amely még további beható finomítást és felülvizsgálatot igényel. Eddigi munkánk a tudományos kutatási terv kidolgozásával kapcsolatban természetesen csak első