A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 22. KÖTET (1958)
22. kötet / 1-3. szám - ZOLNAY LÁSZLÓ: Vízművek a magyar középkorban
* VÍZMŰVEK A MAGYAR KÖZÉPKORBAN* ZOLNAY LÁSZLÓ BALASSI BÁLINT MÚZEUM, ESZTERGOM [Beérkezett 1953. november 13-án] A középkor technikai emlékeinek kutatása a hazai régészetnek eddigelé elhanyagolt területe volt. E téren tiszta munkát szinte csak építészet- és fegyvertörténészeink végeztek ; művészettörténeti érdeklődésű régészeinket kevéssé érdekelték a középkori műveltség technikai részletkérdései. Középkori műveltségünk gazdasági és technikai emlékeinek anyagi ismerete tekintetében hatalmas hézagok tátonganak ; ez indított arra, hogy a középkori vár- és városélet egyik legfontosabb közművét, s azzal együtt a vízellátás kérdését vizsgáljam. A középkor gravitációs, vagy vízemelő-„gépely"-es vízvezetéke nemcsak egészséges iható vízhez juttatta a járványokkal tizedelt városlakót, de a vízemelőszerkezet technikai alapja, a taposómalom, mint energiaforrás, a kéziiparból a szervezett ipari termelésbe átívelő iparfejlődésnek is egyik jelentős előmozdítója. Az állati, vagy emberi erővel hajtott taposómalom, a vízemelőgép energiaforrása, XV. századi hazai jelentkezésével egyidőben, energiaforrása a szövőgépnek is, a XV. század második felében pedig az e rendszeren nyugvó gépely, mint bányavízemelő-gép teszi fémbányáinkat a korábbi állapotnál fokozottabb termelőképességű ipari nagyüzemekké [1]. Első dunai vízemelőgépünk okleveles adatát Budáról, 1416-ból ismerjük [2]. Ám ugyanebben az esztendőben Zsigmond egyik oklevele már megemlékezik a barrietszövőgép taposómalmos energiaforrásáról, tehát a szövőgépet is hajtó taposómalom máscélú felhasználásáról is. Mivel Eger, Esztergom, Visegrád, Pécs, Nagykanizsa középkori vízművének néhány régészeti emlékén kívül, főként Buda vízműveinek anyagi emlékeit vizsgálhattam át, tárgyam tüzetes tanulmányozása csak a középkori Magyarország két — technikailag is — leghaladottabb vára és városa : Esztergom és Buda emlékeinek tükrében volt lehetséges. Ezért munkám helyrajzi súlypontja Buda és Esztergom régi vízellátásának kérdése. A többi magyarországi vízmű típusát e két városban mind megtaláljuk. *A Magyar Tudományos Akadémia 1956. évi műszaki tudománytörténeti pályázatán pályadíjat nyert értekezés. VI. Osztály Közleményei XXII/1—3.