A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei (30. kötet, 1-2. szám)

Szabolcsi Miklós: Múltról és jövőről-gondolatok a nyelv-és irodalomtudomány 150 évéről

A NYEL­V- ÉS IRODALOMTUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK ÖLESE A 150 É­VES MA­G­Y­AR TUDOMÁNYOS A­KADÉMIA JUBILEUMI KÖZGYŰLÉSÉN (1975. MÁJUS 7.) SZABOLCSI MIKLÓS MÚLTRÓL ÉS JÖVŐRŐL - GONDOLATOK A NYELV- ÉS IRODALOMTUDOMÁNY 150 ÉVÉRŐL Amikor az MTA 150. évfordulóján egy pillanatra megállunk, visszanézünk, s végig­tekintünk az Osztály által összefogott tudományágak területén, a legelső szavunk a meghatott elismerésé, a tisztelgésé: elődeink előtt, akik megteremtették, felépítették és továbbfejlesztették a magyar nyelvtudományt, irodalomtörténetet, klasszika-filológiát, orientalisztikát, muzikológiát és néprajzot — a reformkor nagy alapozó nemzedéke, a 60-as évek nagy tervezői és építői, a múlt századvég emberfeletti munkát végzett anyag­gyűjtői, századunk újítói előtt, ükapáink és apáink, távoli elődeink és közvetlen mestereink előtt. Körösi Csom­a Sándortól és Vörösmarty Mihálytól indul ez a vonulat, de távolabbi elődeinket, Révai Miklóst, Sajnovics Jánost, sőt a Notillák Bél Mátyását is ide kell számítanunk. Mennyi erőfeszítés, mennyi munka és mennyi szellem, ötlet, gondolat — a teljesítmények milyen hosszú sora és a terveké is ... S ilyen időbeli távolságból elmosódnak a kudarcok, háttérbe tűnnek az érdemtelenek, elhalványulnak a régi kicsi­nyességek . .. csak a nagy vonulat és az eredmény emelkedik ki. És sajátos érezni, hogy ennek a nagy folyamatnak részei vagyunk, s talán folytatói is. Az elődeink iránt érzett tisztelet ezért is követeli meg, hogy felmérjük eddigi utunkat, megjelöljük ennek a múltnak főbb állomásait, s bizonyos következtetéseket próbáljunk levonni a jövőre is. Munkámat megkönnyíti, hogy megszületett az adatgazdag MTA-történet, hogy az osztályunkhoz tartozó kutatók közül néhányan segítettek munkámban - Mikesy Sándor a magyar nyelvtudomány, Kara György a magyar orientalisztika, Katona Imre a magyar néprajztudomány és Ritoók Zsigmond a magyar klasszika-filológia útjának felvázolásával. Engedjék meg, hogy köszönetet mondjak nekik, egyúttal megpróbáljak bőven meríteni adataikból, szempontjaikból. Hadd jegyezzem meg: a munka, a felmérés egy része az utolsó 30 év kiemelkedő tudományos eredményeinek számbavétele, az Elnökség hozzá­szólásában olvasható — az ott megjelenteket nem ismétlem meg, más kérdésekkel foglal­kozom. I. A Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályok területe, hatásköre többször változott az elmúlt 50 év folyamán. Kezdetben a mi területünk volt, mint ismeretes, az Akadémia egyik fő működési tere, sőt megalapításának indoka, s az első harminc-negyven évben szinte egyeduralkodó, természetesen úgy, hogy az élő irodalom is az MTA körébe tartozott. Majd utóbb megindult a tudományok differenciálása; más szükségleteket, más területeket részesítettek előnyben — a 150 év több tudomány-rendszertani változást MTA I. Oszt. Közl. 30, 1978

Next