A Magyar Munkásmozgalmi Intézet Értesítője, 1955. május (1. évfolyam, 2. szám)
1955 / 2. szám - Aranyossi Magda: „Mi sem lehetünk se gyávábbak, se gyengébbek moszkvai testvéreinknél” (Az 1905-ös orosz forradalom hatása a magyarországi munkásnőmozgalomra)
Mindez mély nyomot hagyott a magyar dolgozók gondolkozásmódjában, befolyásolta cselekedeteiket. „Tegyünk orosz módra”, hangzott fel mind gyakrabban a tömegek követelése. Az orosz forradalom forró lehellete csapott át az egész országon. Egymásután törtek ki az ipari és a mezőgazdasági munkások sztrájkjai. A szakszervezetek, pártszervezetek taglétszáma felduzzadt, új szervezetek keletkeztek, amelyek mind a dolgozók jogainak elismerését követelték a régi reformista munkásmozgalom helyett, a forradalmi munkások — a hatalom meghódításához vezető munkásmozgalom útját kutatták. A felélénkülő, majd forradalmasodó osztályharcból a dolgozó nők is kivették részüket. Sztrájkokban, tüntetéseken, összeütközésekben a rendőrség, csendőrség és katonaság ellen együtt küzdöttek a férfiakkal. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt reformista vezetősége a saját céljai szolgálatába akarta állítani a tömegek forradalmiságát. Ezt az erőt nem a forradalmi harc kibontakoztatására, hanem pusztán bizonyos reformok kieszközlésére akarta felhasználni. A magyar uralkodó osztályok széles rétegei és az osztrák uralkodó osztályok között ezekben az években mélyreható ellentétek keletkeztek. A magyar uralkodó osztályok nagyobb részt követeltek a hatalomból, mint amennyit az osztrák arisztokráciával szövetséges nagyburzsoázia hajlandó lett volna 1905-ben megadni. A Szabadelvű Párt a választásokon megbukott, a magyar vármegyék megtagadták az adók továbbítását az állampénztárba és megtagadták az újoncozást. Kibontakozott a „nemzeti” ellenállás. Az ország élén olyan — a király által kinevezett — kormány állott, amelynek nem volt többsége a parlamentben. Ez a kormány azon igyekezett, hogy megtörje a parlament ellenállását. Ebben az igyekezetében fordult a szociáldemokrata párt felé is. A párt vezetősége nyíltan a „darabont-kormány”, a Habsburg uralom szolgálatába lépett. A forradalmian forró légkörben fokozódott az 1903-ban alakult Magyarországi Nőmunkás Egyesület aktivitása is. Életrehívta az első magyar szociáldemokrata nőújságot, a havonként egyszer, majd később havonként kétszer megjelenő „Nőmunkás”-t. Gyűlésekkel, agitációs előadásokkal, vidéki körutakkal igyekezett bevonni a nőmunkásságot a szakszervezeti mozgalomba, illetve vidéken új főcsoportokat létesíteni. Ez nem is volt nehéz feladat. A munkásnők, szegényparasztasszonyok maguk is keresték a szervezkedés útját. Így alakultak nőmunkás asztaltársaságok szerte a soknemzeti 9