A Magyar Munkásmozgalmi Intézet Értesítője, 1955. május (1. évfolyam, 2. szám)

1955 / 2. szám - Aranyossi Magda: „Mi sem lehetünk se gyávábbak, se gyengébbek moszkvai testvéreinknél” (Az 1905-ös orosz forradalom hatása a magyarországi munkásnőmozgalomra)

Mindez mély nyomot hagyott a magyar dolgozók gondolkozás­­módjában, befolyásolta cselekedeteiket. „Tegyünk orosz módra”, hangzott fel mind gyakrabban a tömegek követelése. Az orosz forradalom forró lehellete csapott át az egész orszá­gon. Egymásután törtek ki az ipari és a mezőgazdasági munká­sok sztrájkjai. A szakszervezetek, pártszervezetek taglétszáma felduzzadt, új szervezetek keletkeztek, amelyek mind a dolgozók jogainak elismerését követelték a régi reformista munkásmoz­galom helyett, a forradalmi munkások — a hatalom meghódí­tásához vezető­­ munkásmozgalom útját kutatták. A felélénkülő, majd forradalmasodó osztályharcból a dolgozó nők is kivették részüket. Sztrájkokban, tüntetéseken, összeütkö­zésekben a rendőrség, csendőrség és katonaság ellen együtt küz­döttek a férfiakkal. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt reformista vezető­sége a saját céljai szolgálatába akarta állítani a tömegek forra­­dalmiságát. Ezt az erőt nem a forradalmi harc kibontakoztatá­sára, hanem pusztán bizonyos reformok kieszközlésére akarta felhasználni. A magyar uralkodó osztályok széles rétegei és az osztrák uralkodó osztályok között ezekben az években mélyre­ható ellentétek keletkeztek. A magyar uralkodó osztályok na­gyobb részt követeltek a hatalomból, mint amennyit az osztrák arisztokráciával szövetséges nagyburzsoázia hajlandó lett volna 1905-ben megadni. A Szabadelvű Párt a választásokon meg­bukott, a magyar vármegyék megtagadták az adók továbbítását az állampénztárba és megtagadták az újoncozást. Kibontakozott a „nemzeti” ellenállás. Az ország élén olyan — a király által kinevezett — kormány állott, amelynek nem volt többsége a parlamentben. Ez a kormány azon igyekezett, hogy megtörje a parlament ellenállását. Ebben az igyekezetében fordult a szo­ciáldemokrata párt felé is. A párt vezetősége nyíltan a „dara­bont-kormány”, a Habsburg uralom szolgálatába lépett. A forradalmian forró légkörben fokozódott az 1903-ban ala­kult Magyarországi Nőmunkás Egyesület aktivitása is. Életre­­hívta az első magyar szociáldemokrata nőújságot, a havonként egyszer, majd később havonként kétszer megjelenő „Nőmun­­kás”-t. Gyűlésekkel, agitációs előadásokkal, vidéki körutakkal igyekezett bevonni a nőmunkásságot a szakszervezeti mozga­lomba, illetve vidéken új főcsoportokat létesíteni. Ez nem is volt nehéz feladat. A munkásnők, szegényparasztasszonyok ma­guk is keresték a szervezkedés útját. Így alakultak nőmunkás asztaltársaságok szerte a soknemzeti­ 9

Next