A Magyar Munkásmozgalmi Intézet Értesítője, 1955. május (1. évfolyam, 2. szám)

1955 / 2. szám - Aranyossi Magda: „Mi sem lehetünk se gyávábbak, se gyengébbek moszkvai testvéreinknél” (Az 1905-ös orosz forradalom hatása a magyarországi munkásnőmozgalomra)

ségű Magyarországon, Szabadkán és Tolnán, szabónőcsoport Lugoson, háztartási alkalmazottak asztaltársasága Déván és munkásnőegyesület Medgyesegyházán­. 1905 április 24-re a Nőmunkás Egyesület országos nőmunkás­­értekezletet hívott össze Budapestre. Az értekezleten képvisel­tették magukat a grafikai, a nyomdászszakszervezetbe tömörült nők, a dohánygyári munkásnők, a szervezkedő háztartási alkal­mazottak, a varrónők, a szabónők, a vásári szabónők, a könyv­kötőnők szervezete, a kecskeméti, medgyesegyházi és újpesti nő­csoportok, a „Jövő” munkásképző egylet nőtagjai, az osztrák nők mozgalma stb. Az értekezleten megrázó módon bontako­zott ki a magyar proletárnő szenvedése, nyomora, elnyomott­­sága. A hosszú munkaidő, a férfimunkások bérénél is 20—25°/o-kal hitványabb bérek, a rossz bánásmód, beleértve a munkásnők és földmunkásnők verését; a lakbéruzsora, amely nyomor­lakáso­kért, szállásnak sem nevezhető adókért a munkáscsalád negyed vagy fél fizetését szedte el, élelmezésre alig, ruházkodásra még annál is kevesebbet hagyva,­­ mind szóba­ kerültek a nőmunkás­­értekezleten és a különböző nőgyűléseken. A gyári munkásnők munkaideje 12—14 óra volt, heti keresete 6—8 korona. — A kereskedelmi nőalkalmazottak fizetése havi 20—100 korona között mozgott. — A nyomdászszervezethez tar­tozó nők hetenként átlag 9 koronát kerestek. — A könyvkötő­nők munkaidejét átlag 9 órában állapították meg, de e szakmá­ban rendszeres volt a fizetetlen túlórázás és a hosszú munka­időre ösztönző darabszám-munka. A munkaviszonyok olyanok voltak, hogy a munkásnők tíz százaléka tüdőbajt kapott. A heti kereset 7—11 korona között mozgott.­­ A fehérvarrónők szűk és zsúfolt munkatermekben napi 12—16 órát dolgoztak egy­huzamban. — A papírszipka készítőnők munkabérét lenyomták. Míg a századfordulón ezer hüvely után 74 fillért kaptak, 1905- ben 52—56 fillért, de sok helyen csak 20 fillért. A legügyesebb, tíz-tizenhat éves gyakorlattal bíró munkásnő sem tudott naponta 2000-nél több hüvelyt elkészíteni. — A vásári szabónők reggel hat órától este 8-ig dolgoztak, de darabszám szerint fizették őket. Egy nadrágért 8 fillért, egy mellényért 10 fillért, egy szö­vetnadrág megvarrásáért 14 fillért kaptak. — A szabónők tanu­lási idő címén két-három évig kénytelenek voltak ingyen dol­gozni. Ez idő alatt, majdnem két éven át — házimunkával, moso­ 2 Nőmunkás, 1905. május 7. 1* — 1/3 s 3

Next