Széphalom 20. (2010)

KAZINCZY ÉS KORA - Kazinczy Ferenc: Fejezetek a Tübingai pályaműből

2 KAZINCZY FERENC: Fejezetek a Tübingai pályaműve­ Kazinczy Ferenc Gimnázium bocsátotta ki két kiadásban is.9 Ajkay Alinka tette közzé azt a szintén töredékes, Debrecenben őrzött kéziratot,10 amely a Heinrich-féle kiadás magyar szövegének bizonyos hiányait pótolja. Aki azonban Kazinczy gondolatmenetének teljes ívét ismerni kívánja, annak a Heinrich-féle kiadás eddig csak németül olvasható szövegé­hez kell fordulnia.11 Mi most dr. Kazinczy Ferencnek, az író ükunokájának jóvoltából ezeket a részeket magyar fordításban tesszük közzé, a szélesebb nyilvánosság számára is hozzáférhetővé téve az eddig magyarul nem, vagy csak hiányosan olvasható szakaszokat. Kazinczy az eredeti pályakézdést a „világosabb felelet kedvéért” három cikkelyre, szakaszra osztotta, s ezt a három szakaszt adta be, előszóval ellátva németül. Ebből az első szakasz nagy része, valamint külön szakaszjelölés nélkül a harmadik szakasz vége maradt csak fenn magyarul, ezt a töredékes magyar szöveget közli Heinrich, és ezt egészíti ki ez a fordításunk. A debreceni kézirat (az utolsó bekezdés kivételével) tartalmazza ugyan az első szakasz Heinrich kiadásából hiányzó részét magyarul, de mivel a német szöveg nem pontosan ugyanúgy hangzik, mi ezt is adjuk fordításunkban. A lehetőleg szószerinti átültetést a mai írásmód szerint közöljük. A német szövegben előforduló magyar szavakat idézőjelbe tettük, megtartva a szóalakok eredeti formáját; a szögletes zárójelbe tett szavak a fordító magyará­zó betoldásai. A további lábjegyzetek az eredeti szövegből valók. (A Szerk.) ELSŐ SZAKASZ [...] A magyar nemzetnek saját nyelve és saját ruházata van, amely megkülönbözteti Európa minden más nemzetétől. Amiképpen nem illene idegen öltözetben megjelenni ott, ahol a nemzet mint nemzet lép fel, épp úgy illetlen lenne idegen nyelvet használni ott, ahol a méltóságunk tudatában kell beszélnünk. Ennek oka a dolog természetében nyugszik, és további magyarázatra, bizonyításra nincs szükség. Rómában, ahol a nemzeti büszkeség oly nagy tetteket hozott létre, nem öltözködtek görög módon, de azon idők­ben, amikor a hazafias szokások háttérbe szorultak, s a férfiak - mint egy Gabinius - a tógájukat görög módra ruhaujjal viselték, és a hajukat égetették és göndörítették, Catone józan és romlatlan utódai merészen emelték fel hangjukat a nevetséges konzul ellen. És Perseus legyőzőjét láttuk a győztes haza öntudatával Róma nyelvén szólni a latinban járat­lan macedónokhoz, és tolmács szolgálatát igénybe venni, pedig jól tudott görögül. Az a körülmény, hogy hazánkat szétszakíthatatlan kötelék köti az osztrák Monarchiá­hoz, nem akadálya a magyar nyelv polgári nyelvvé emelésének, mert Magyarország e köte­lék miatt soha sem szűnt meg önálló ország lenni. Amint a háború szerencsés kimenetel­ének nem okoz kárt az, hogy a mi seregeink magyar ruhát viselnek, míg a csehekből, len­gyelekből és osztrákokból álló hadsereg, az ulánusok kivételével, kizárólag német módra van felszerelve, épp oly kevéssé ütközik ezeknek az egymáshoz csatolt, de egybe nem olvasztott országok kormányzásának érdekével, hogy a saját ügyeink intézésében a magyar nyelvet használjuk.­ ­ Kazinczy Ferenc Tübingai pályaműve. Szerkesztette: Z. Szabó László. Győr, 1980.; Kazinczy Ferenc­. A magyar nyelv polgári nyelvvé emelése felől. Tübingai pályamű. Szerkesztette: Gecsei Kolos és Horváth Krisztina. Győr, 2010. A je­len fordítás szövege a 2010-es győri kiadás 44. oldalán lévő *** jel után illeszkedik a magyar szövegbe, és a 45. oldal 14. sorának „Az áhítatos király...” kezdetű mondata előtt tér vissza hozzá. 10 Ezt a Déri Múzeum Irodalmi Kéziratos Gyűjteményében őrzik (X. 75. 136. 1). Megjelent: ItK. 2007. 533-537. 11 A mű jelentőségével kapcsolatban vö.: Fried István: Elfelejtett részletek Kazinczy Ferenc irodalomtörténetéből. ItK. 1991. 597-605.; Bíró Ferenc: A legnagyobb pennaháború. Kazinczy Ferenc és a nyelvkérdés. Bp., 2010.428 036.

Next