A MTA FILOZÓFIAI ÉS TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 20. kötet (1971-1972)

1-2. szám - Emlékülés Engels születésének 150. évfordulója tiszteletére (TI)

2 EMLÉKÜLÉS ENGELS SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE hasonló eredményekre jutottak: a politika a gazdasági viszonyokra épül, ezek az alapjai az osztályellentéteknek, melyek éles osztályharcokra és végül a modern elnyomott osztály, a proletariátus forradalmára vezetnek. Több év munkájával kialakították tudományos szocializmust. Ezt lefektették már az 1845 — 1846-ban írt, de életükben meg nem jelent „Német ideológia" című művükben. Munkájuk ragyogó megnyilatkozása, kettejük kö­zös műve, az 1848-as forradalmak előestéjén megjelent Kommunista Kiáltvány. Ennek előtörténetéhez tartozik mindkettőjük éveken át rendkívüli erővel és sikerrel folytatott szervező és propaganda tevékenysége a nemzetközi demokrata és munkásmozgalomban. Mozgalmi tevékenységük, elméletük kifejlesztéséhez és tökéletesítéséhez is újabb és újabb indítékot adott, egyben a leghaladóbb körökben nemzetközileg ismertté tette nevüket és bizonyította vezetői képességüket. 1848—1849 a németországi forradalmi mozgalmakban való szenvedélyes részvétel ideje, majd újra London. Elméletüket kipróbálták s az bevált a forradalmak előtt és alatt, most kipróbálják a forradalmak után. Kutatják és elemzik a politikai események alapját képező gazdasági folyamatokat. Feltár­ják a kudarcok okait, s a jövő sikereinek lehetőségét és feltételeit. Engelsnek a forradalmak után írott tanulmányaiból nemcsak a forradal­már szól hozzánk, hanem a katonai szakember is. Nagyon komolyan belevetette magát a hadviselés elmélete és története tanulmányozásába. Később rengeteg magas szakmai és általános színvonalon álló katonai cikket írt korának háborúi­ról. Ha még hozzávesszük, hogy szenvedélyesen érdeklődik a természettudo­mányok iránt és nagy buzgalommal merül bele a fiziológiába, az anatómiába, a geológiába és az antropológiába, akkor hozzávetőleg képet alkothatunk magunknak Engels bámulatosan széles szellemi látóköréről. Ám mégsem haditudományi, nem is nyelvészeti vagy természettudo­mányi ismeretei és tanulmányai teszik ki a tudós forradalmárt. Tudós forra­dalmárrá az teszi, amit a forradalom tudományának, a tudományos szocializ­musnak megteremtéséért és elterjesztéséért végez. Ez a tevékenysége materia­listává és kommunistává válásától, tehát 1842 — 1844-es angliai tartózkodásától haláláig terjed. Első nagy hullámhegyét a 48-as forradalmak előtti évek jelen­tősebb munkái jellemzik, második hullámhegyét az 1876 és 1878 közt írt Anti-Dühring. Az Anti-Dühring és az annak egy részéből összeállított „A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig" című könyvecske a kommunista irodalom kimagasló alkotásai. Először kaptak nemcsak a mozgalom sorkatonái, hanem vezetői is olyan könyvet a kezükbe, melyből megismerhették a kommunista világszemléletet, az összefüggést a természet és a társadalom materialista­dialektikus felfogása közt, saját társadalmuk és harcuk helyét a történelemben és e harc céljának és eredményének törvényszerű kibontakozását a történelem­ből. A könyv hármas felosztása filozófiára, politikai gazdaságtanra és szó- 1* MTA II. Oszt. Közl. 20, 1971

Next