A MTA FILOZÓFIAI ÉS TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 28. kötet (1979)

1-3. szám - AZ MTA I. ÉS II. OSZTÁLYÁNAK 1978. ÉVI KÖZGYŰLÉSI EGYÜTTES TUDOMÁNYOS ÜLÉSE - Niederhauser Emil: Kelet-Európa a magyar történettudományban

Az MTA I. és II. Osztályának 1978. évi közgyűlési együttes tudományos ülése KELET-EURÓPA KÉPE MARXISTA TÁRSADALOMTUDOMÁNYAINKBAN A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok, valamint a Filo­zófiai és Történettudományok Osztálya az Akadémia 1978. évi 138. közgyűlésének hetében együttes tudományos ülést tartott, amelynek tárgya a Kelet-Európa-kép alakulása volt a két osztályhoz tartozó tudományok felszabadulás utáni fejlődésében. A tudományos ülést MÓCSY ANDRÁS akadémikus, a II. Osztály helyettes elnöke nyitotta meg. Bevezető szavaiban hangsúlyozta a Kelet-Európa-kutatások jelentőségét, az e tájon élő népek társadalmi, gazdasági és kulturális élete modern összehasonlító, komplex vizsgálatának szükségességét. A tudományos ülés témáját egyéb fontos tudományos és tudo­mánypolitikai okok mellett az is indolkolja - mondotta -, hogy ebben az évben kezdte meg működését a két osztály közös tudományos bizottsága, a Kelet-Európai és Nemzetiségi Komp­lex Bizottság. Az ülés célja éppen az, hogy magas színvonalú összegezését nyújtsa mindannak, amit szaktudományaink utóbbi negyedszázados fejlődése a Kelet-Európa-kép kialakításában­formálásában eredményezett, felvázolva ily módon a Bizottság előtt álló tudományos fel­adatok egy részének körvonalait is. Az együttes ülés előadásait az alábbiakban adjuk közre: KELET-EURÓPA A MAGYAR TÖRTÉNETTUDOMÁNYBAN NIEDERHAUSER EMIL A magyar történetírás múltjában rostálva kevés az, amit mai Kelet-Euró­pa-képünk előzményének tekinthetünk. De rögtön hozzá is tehetjük, számos egyéb témától eltérően, hogy ez a kevés nem is olyan rossz és elvetendő, mint számos más vonatkozásban. Mert nem a trianoni sokk lereagálására gondolunk itt, a soknemzetiségű Magyarország történetének vizsgálatára a magyar elhivatottság és fölény szempontjából, hanem az 1930-as és 1940-es évek néhány jelenségére. Egyrészt Hajnal István tevékenységére, aki nagyon becsületesen az egyenjogúság alapjáról kezdte meg az európai kis népek, s ezen belül is elsősorban a kelet­európai kis népek történetének vizsgálatát. Másrészt a világháború csúcspontján megindult Revue d'Histoire Comparée körére, amely a háború utáni időkig is elnyúló munkásságában ugyancsak ennek az egyenjogúságnak az elismerését tar­totta mintegy szívügyének, és elsősorban a szomszédos népek történetírásával kí­vánta a szorosabb kapcsolatokat kiépíteni. MTA II. Oszt. Közl. 28. 1979.

Next